Menü

Sarlós Boldogasszony plébániatemplom

imageLegjelentősebb műemlék a még ma is tekintélyt parancsoló tömegű templom, a XIII. századból származó tornyával, amelynek több szintjén is megfigyelhetőek a román ikerablakok, kosáríves kapuját pedig íves oromzat díszíti. Az épület mai formáját az 1763-1772 között folyt átépítés során nyerte el. A középkori egyhajós templomot a torony kivételével lebontották. Ezt a nyugati tornyot megmagasították (35 méter magas) és mögé nagy méretű egyhajós templomot építettek Az építkezést a birtokos pécsi székesegyház káptalanja végeztette, mivel Kővágószőlős egyik fontos központjuk volt, elsősorban jelentős szőlőművelése következtében. A templom déli kapuján felirat található: Exaltata est Sancta Dei Genitrix. 1512 ( Felmagasztaltatott az Isten Szent Anyja. 1512.) A nyugati kapu előtt a gótikus támpillérek közé barokk kagylódíszes kosáríves esőfogót építettek.Az alul csigavonallal (voluta) induló oromzat csúcsán lévő kettőskereszt alatt alkalmazott kagylódísz (rocaille) a jakabhegyi Szent Jakab kolostort, és a Santiago de Compostella zarándokait megillető kagyló jelvényt (Jakobs-muschel) juttatja eszünkbe.

Az épület későbarokk berendezése különösen értékes, A főoltár Mária látogatása Erzsébetnél ábrázoló XVIII századi oltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A baloldali mellékoltár képe Mária-Magdolnát ábrázolja festője ismeretlen, a jobb oldali mellékoltáron pedig Kálvária szoborcsoport helyezkedik el, fafaragású keresztje a II. József által megszüntetett Jakab-hegyi pálos kolostor templomából származik. A keresztúti stációk 14 képét Csonka Ferenc plébános kapta a Rómában élő Prokop Péter papfestőtől, aki a cserkúti templom Szent Kereszt-oltárképét is festette az ottani stációképekkel együtt. A templomban inkább kiállítási tárgyként, mint a berendezés szükséges részeként látható egy fehér mészkőből faragott gótikus pasztofórium (szentségház), és a déli kapu mellett a helyi vörös homokkőből faragott középkori szenteltvíztartó és a nyugati előcsarnok falán lévő kőkereszt a Jakabhegyi pálos kolostorból került ide.

imageA pécsi székesegyház helyreállításakor annak barokk berendezései közül a legdekoratívabb tárgy a székesegyház egykori Corpus Christi kápolnájából a szószék 1780 után, a gyóntatószéket, a keresztelőkutat és a nagy fémcsillárt helyezték át ide. Feltehetően a templom eredeti gótikus szentségoltárához tartozhatott az a XVI.század eleji kőfaragvány, amelyre 1772-ben a barokk újjáépítés építési feliratát vésték fel. Ez ma a templom előcsarnokában van elhelyezve.

A 10 regiszteres orgona jelenlegi diszpozícióját a pécsi Angster cég készítette 1941-ben. A templomot 1974-79-ben állították helyre.

Senki sem hitte Kővágószőlősön, hogy több mint két évszázad után egyszer helyére kerül a négy számlapu toronyóra. Amikor 1772-ben felújították a templomot a toronyban megépítették avilágtájak szerint a számlapok helyét, kijelölték hol is áll az óraszerkezet. Csupán nem volt pénz a vásárlásra. Édesapám Sándor Tibor indította el a toronyóra ügyét, mely végülis ma örök emléket állít ama nemes gondolatának, hogy valami maradandót kellene alkotni.

Toronyzene

2003. Szeptember 08.-tól munkanapokon 14.00 h-kor toronyzene csendül fel a kővágószőlősi templom tornyából. A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezte, hogy a mecseki szén- és uránmedence összes bányásztelepülésén, ahonnan elődeink egykor naponta indultak munkába a bányákba, a templomtornyokból egy időben ugyanaz a toronyzene emlékeztessen a 250 éves mecseki kőszén- és a több mint 40 éves uránbányászatra. A megszólaló zene jelentsen tiszteletadást a bányász szakmának, és e nehéz, áldozatos munkát végzett bányászelődeinknek. A világviszonylatban is egyedülálló kezdeményezés eredményeként a 2003. évi Bányásznap ünnepségeinek keretében szólalt meg először a pécsbányai, a kővágószőlősi, a pécsszabolcsi katolikus templomtoronyból és a komlói városháza tetejéről a "Tisztelet a bányásznak" kezdetű dalkompozíció.

Tisztelet a bányász szaknak,
Jószerencse áldás lengje át
Bárha napfényt odalent nem kapnak,
Hőn imádják mégis a hazát...

A "Tisztelet a bányász szaknak..." kezdetű német dal Közép-Európában mint ünnepélyes bányászdal, Révay Károly szerint " Bányász himnuszként" volt általánosan ismert. Magyarul először Selmecbányán. A Bányászati és Erdészeti Akadémia új épületének avatásán hangzott el 1900-ban. A dalkompozíció -első része utalás a múltra. A hajdani műszakkezdésre hívó, a bányászatban nemzetközileg is ismert, mára már elfeledett jel itt megszólaló néhány ütemét örökíti meg, -a második része egy harangjáték átmenet, mely a munkába hívásról a tiszteletadásba vezet át, -a harmadik rész tiszteletadás a nehézsorsú bányászelődeinknek és magának a bányász szakmának.

Plébániaépület

1721-ben a templomtól keletre még megvolt a régi plébániaház romja, de már készen állt a mai plébánia épület helyén a plébános lakása. A mai plébániaház 1784-ben épült és műemlék jellegű védelem alatt áll. A templom és a plébániaház közötti gyalogútnál egy középkori eredetű malomkő fekszik, a mellette lévő rajz a hajdani plébániaház alaprajzát ismerteti.