Községünk nyugati része felett, a Mecsek hegy délre lejtő oldalán kőbányák vannak. Egymáshoz közel kettő, ezektől kissé nyugati irányban, a hegygerinchez közel még egy, az un. 'vörös bánya'. Bár minden bányában vörös kő található, de ebben a legutóbbiban igen vörös, finoman szemcsés a kő. Ebből régen köszörűkövet faragtak.

A faluhoz közelebb lévő bányából szedték ki azokat a köveket, amelyekből a főtéren lévő hősi emlékművet készítették. Az emlékművet egy pécsi kőfaragó szobrász Stibi György készítette. A bányákban jobbára helyi kőfaragók dolgoztak, noha pécsiek bérelték azokat. Készítettek itt kő kapuszárakat, itatóvályúkat, kőkereszteket, kriptafedlapot, lépcsőket. Az itt kifaragott kézi darálókat, malomköveket, járdakockát messze vidékre is szállították a bányákból. Pécsett is több helyen látni a kővágószőlősi bányákból kitermelt követ.

Még egy bányát meg kell említeni. A község keleti része felett, magasan majdnem a hegygerincen volt az un. 'nagybánya'. Területe már a pécsi káptalan erdőhöz tartozott. Ebben a bányában is már nagyon régi időktől dolgoztak. Kb. 60 évvel ezelőtt dupla vágányú iparvasút is volt a lejtőn, ezen szállították el a kitermelt haszonkövet. Az iparvasutat Vissák Kálmán kőfaragó készítette. Ez a vasút nem mozdonnyal működött, hanem ingaszerűen járt a két szerelvény. Talán 10 évig használták, később a követ egyre inkább kiszorította a műkő, ezért gazdaságtalan, ráfizetéses lett a bánya. A vasutat felszedték és elszállították.